Meghökkentő hírek
Ha úgy érzed, a világ izgalmasabb is lehetne, tégy róla: mondjuk, írj egy mesét! – gondolta magában Roald Dahl meseíró 1964-ben, amikor megálmodta egy felnőtt testbe szorult örök gyerek, a csokimágnás furcsa történetét. A név ismerősen csenghet a felnőttek számára a nyolcvanas években nagy sikerrel futott tévésorozat, a Meghökkentő mesék okán. Film 1971-ben lett először a Charlie és a csokigyárból, mely a kezdetleges technika dacára, látványvilágával elkápráztatta a nézőket. Tim Burton képzelete 2005-ben már szabadon szárnyalhatott, a neves rendező mégsem állt meg a képfestésnél: személyiséget adott Willy Wonkának. A hatalmaskodó és cinikus feltaláló-gyárigazgató valójában egy megkeseredett álmodozó, aki elefántcsonttornyába, a palotára emlékeztető termelőegységbe zárkózva próbálja magát megkímélni minden külső hatástól. Fiatalon még környékbeli munkásokat alkalmazott és csokipalotát épített a maharadzsának, manapság mindössze arra szorítkozik, hogy mélységesen lojális és szolgalelkű, idegen földről hozott népeket, az Amazonas esőerdeiben honos umpa-lumpákat dolgoztat. A mai napon azonban világgá kürtölték a tényt: Még az umpa-lumpák sem egységesek! Sőt, bizonyos radikális csoportok még egy puccsot is megkíséreltek. Most már minden világos: Wonka tegnapi elrablása is épp ezekből a feloldhatatlannak tűnő ellentétekből ered!
De mégis hol rejtegetik Wonkát? Mind a nyolc, gyárlátogatáson tartózkodó csapat aggódik érte, hisz a váratlan esemény az ő sorsukat is kedvezőtlen irányba befolyásolhatja. A helyzet az, hogy az iskolából csokigyárrá avanzsált Babits rejtett zugaiban bárhol lehet. Nincs más hátra, meg kell találni! A reggeli táncoktól új erőre kapott gólyák, akik az osztályfoglalkozáson is kaptak némi leckét összetartásból, elindultak a csokigyáros keresésére. Kíváncsi vagyok, hogy ki veszi igénybe a hosszú út során a rózsaszínű cukorból készült hajót vagy az üvegfalú szuperszonikus liftet…
