A Határtalanul program keretében állami támogatással 2023. április 2-6. között a 7.a és 7.b osztály 5 csodálatos napot töltött Felvidéken. A Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódóan már egy rövidebb összefoglalót is meghallgathattak – az iskolarádión keresztül – az iskola tanulói és tanárai. Most pedig egy részletesebb összeállítással készültünk.
A kirándulásra a 2021/22-es tanév végén pályázott iskolánk, a következő tanév 2. félévében pedig meg is érkezett az örömteli hír, mely szerint megkaptuk a kiránduláshoz szükséges forrásokat. Az utazást a Talabor 2007 Kft. szervezte. A kiránduláson résztvevő hetedikeseket 6 tanár kísérte el.
Az első napon, vasárnap reggel az iskola előtt gyülekezett a kiránduló csapat. Izgatottan vártuk a buszok megérkezését, melyek az 5 nap során az utazásunkat biztosították. A kényelmes, modern buszokkal pillanatok alatt elértük az első felvidéki megállónkat, Mikszáthfalvát. Itt megtekinthettük a híres író szülőházát, illetve népi játékokat próbálhattak ki a diákok. A program Mikszáth Kálmán regényének, a Szent Péter esernyőjének tartalmi felelevenítésére is alkalmat adott, amely ezen az évfolyamon az egyik kötelező olvasmány. Ezután Alsósztregovára utazunk, ahol megtekinthettük a Madách-kúriát, majd Madách Imre síremlékét is. Az első nap programjait a selmecbányai Szlovák Bányamúzeum megtekintése koronázta meg. A szabadtéri bányamúzeum (bányászati skanzen) egy felületi és egyben földalatti kiállítás. A föld feletti kiállítás a bányászati épületeket és a berendezéseket mutatja be, amelyeket Szlovákia különböző területeiről szállítottak ide, valamint megtekinthető még a tanulmányi geológiai kiállítás, láthatóak a kőfejtő kiállítás elemei, számos bányászati géppel egyetemben. A múzeumban a legnagyobb élményt a Bertalan-táróba való leszállás nyújtotta. A diákoknak és a kísérőknek is védőfelszerelésbe kellett öltözni, mielőtt lementünk volna. Ez magába foglalta a bányászköpenyt és a sisakot, melyek mellé párosával kaptunk egy-egy lámpást is. A csapat a végére úgy nézett ki, mit Hófehérke törpéi. A nap végén Körmöcbányára utaztunk, ahol elfoglaltuk a szálláshelyeinket.
A második napot Besztercebánya meglátogatásával nyitottuk. Itt egy városnéző séta következett. A diákokkal bejártuk a várnegyedet, és a vártemplomba is bepillantottunk. Nagyon érdekes atmoszférája volt ezeknek a régies épületeknek. Ezt követte a főtér körbejárása, ahol egy húsvéti vásárba is belefutottunk, a diákok nagy örömére. Egy kis szabadfoglalkozás, vásárlás után megnéztük a gótikus stílusú Thurzó-házat, a tér egyik legszebb épületét. Ez a különleges név – ahogy az idegenvezetőnk mesélte – Thurzó Jánostól származik, aki a 15. században a besztercebányai bányák többségének a tulajdonosa volt. Ezt követte a Beniczky-ház, amely – a reneszánsz kapu zárókövei szerint – 1660-ban épült át Beniczky Tamás jóvoltából városi palotává. A ház érdekessége, hogy a középkorban a bányakapitányság székhelyéül szolgált. Végül pedig megnéztük a Mátyás-házat is, melyet annak idején királyi szálláshelyként használtak. A napunk következő állomása a Csorba-tó volt, ahol – meglepetésünkre – havas táj fogadta a – budapesti klímához szokott – diákokat. Körbesétáltuk a tavat, majd a napunk végén egy savanyú vizű forrást is meglátogattunk Tátracsorba közelében. A különleges, kénes és pezsgő vizet a gyerekek előszeretettel kóstolták meg. Volt, aki a kulacsát is teletöltötte vele. Ezt követően elfoglaltuk a tátracsorbai szállásunkat, amely otthont biztosított számunkra a következő napokra.
A harmadik napon Késmárkra utazunk. Két templomot is volt szerencsénk itt megnézni, a régi és az új evangélikus templomot. A diákoknak az eredeti tetszett jobban. Ennek érdekessége, hogy az épület falait belülről fára festett freskók borítják. A boltozat felhői a mennyországot jelenítik meg, a falakon pedig az apostolok láthatóak. A főoltára igazán monumentális. Az új evangélikus templom teteje élénkpiros, de belső díszítése jóval letisztultabb az előbbinél. Itt található Thököly Imre felső-magyarországi és erdélyi fejedelem sírja, mely előtt egy perc néma csönd megadásával tisztelegtünk. A várat sajnos csak kívülről tudtuk megtekinteni, de egy hozzá kapcsolódó legendát megosztott azért velünk az idegenvezetőnk: néha egy – régen a toronyba zárt – hölgy kiáltását lehet hallani a szélben. Nekünk ehhez most nem volt szerencsénk. Ezt követte a gnézdai Nestville Parkba való látogatásunk, ahol helyben készült csokoládékat kóstolhattunk és vásárolhattunk. Ólublón Lubló várát jártuk körbe, mely a magyar királyság határait védő végvárak közé tartozott. A nap vége felé közeledve Szlovákia északi határához is ellátogattunk. Megnéztük Alsólehnicen a Vöröskolostort és a Dunajec folyót, melynek túloldalán már Lengyelországot pillanthatták meg a diákok. Nagyon különleges látványt nyújtott ez a természetes határvonal. Nyáron tutajozni is lehet a folyón.
A negyedig nap délelőttjén a Bélai-cseppkőbarlangba tettünk látogatást, ahol egy nagyjából másfél órás túra során ismerhettük meg a barlang keletkezését, a cseppkövek fajtáit, a barlangban élő denevéreket és más állatokat. A barlang bejáratát 1 km hosszú gyalogúton közelítettük meg, majd 130 méterre ereszkedtünk le a barlangban lévő lépcsőkön át. A csoport a barlangi túra végén a zeneteremben fény- és zenejátékot nézhetett és hallgathatott meg, ami nagyon látványos volt. A diákoknak az 5 nap alatt ez a program tetszett a legjobban. A nap következő állomása Lőcse volt, az egykori Szepes vármegye székhelye és legjelentősebb települése, amely egyben több szépirodalmi mű helyszíne (A fekete város, A lőcsei fehér asszony) is. A főtéren a diákok szabadon barangolhattak, benézhettek a cukrászdákba, vásárolhattak, majd közösen megnéztük a klasszicista stílusban épült Városházát és a Szent Jakab-templomot, amely 100 évig épült, valamint a főtéren álló szégyenketrecet, azaz a vasrudakból készült középkori pellengért, ahol a nyilvános megszégyenítés eszközével „neveltek”. Ez igazán megmozgatta a diákok fantáziáját. A főtér másik látványossága a 16. század második feléből származó Thurzó-ház. Nevét a benne élő családról kapta. Ezt követte a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park meglátogatása, ahol több kisebb kilátóról tekinthettünk körbe, de a leglátványosabb pontnak a Tamásfalvi-kilátó bizonyult, melynek magas pereméről jól látszik a festői Hernád-áttörés, de tiszta időben a Tátra vonulatai is megfigyelhetők. A túra után visszatértünk a szálláshelyünkre, ahol az estét egy kvízversennyel zártuk. A 6-8 fős csoportokba rendeződött diákoknak változatos feladatokat kellett elvégezniük pl.: zenéket és képeket felismerniük, az egy-egy kérdésre adott válaszukból az összefüggést megalkotva egy újabb fogalmat kitalálniuk. A kérdések többsége a Felvidéken látottakhoz kapcsolódott. A játék végén az elért helyezésekhez mérten meglepetésben részesültek a résztvevők, de senki sem maradt egy kis finomság nélkül.
Az utolsó nap reggelén a csomagjainkat felpakoltuk a buszra, és elindultunk, hogy ezt a napot is minél jobban kihasználhassuk. Délelőtt megtekintettük a betléri Andrássy-kastélyt, az Andrássy család pazar vadászkastélyát, melynek külső angolkertje mellett belső tere is impozáns látványt nyújt a látogatók számára. Az épület rendelkezik képtárral, zene- és vadászszalonnal, könyvtárral, korabeli bútorokkal és egzotikus gyűjteményekkel. Még egy egyiptomi múmiát is szemügyre vehettek a diákok a kastély pincéjében. Ezt követően Rimaszombat felé vettük az irányt, mely nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. Itt bejártuk a főteret, és megtekintettünk egy híres Petőfi Sándor-szobrot is. Megnéztük a Tompa Mihály Református Gimnáziumot, amely az erről a településről származó költőről kapta a nevét. Ez az intézmény – a mi gimnáziumunkhoz hasonlóan – nyolcosztályos gimnázium, amely ebben a formában már 1999 óta működik. Ezek után már hazafelé vettük az irányt, így a kora esti órákban meg is érkeztünk az iskola elé, az izgatottan várakozó hozzátartozók nagy örömére.
A kirándulás során nagy könnyebbséget jelentett számunkra, hogy minden meglátogatott múzeumban, emlékhelyen vagy személyesen fogadott minket egy magyarul is beszélő idegenvezető, vagy például a Bélai barlangban a hangosbemondóból szólt magyar nyelvű tájékoztatás.
Köszönjük az osztályfőnökök és kísérőtanárok munkáját a kirándulás megszervezésében és lebonyolításában: Ajtonyné Firtos Erzsébet, Balázs Gábor, Dravetzky Katalin, Galambos Klára, Gyüréné Orosz Ágnes, Rab Dóra, Stér Evelin; valamint a buszvezetők nyugodt, biztonságos autóbusz-vezetését. A kirándulást rajtuk kívül Oszoli Annamária és Varga Gábor idegenvezetők segítették.
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával