Ahogy a szintek nehezednek, úgy változik a dzsungel is – nem csak a jellege, hanem előfordul, hogy a területe is. Ma reggel is ez történt, amikor Jumanji szelleme egy óvatlan pillanatban beszippantotta a Farkas-erdőt. Óriáspókok, kaméleonok, és csak Nigel Billingsley tudja milyen csúszómászók lepték el a fákat és az aljnövényzetet, sűrű indák fonták körbe az eligazító táblákat és a padokat, amiket Káposztásmegyer legfittebb lakosai, a vasárnap reggeli futóközönség is hitetlenkedve nézett.
Mire kalandoraink megérkeztek, túl a tegnap este teljesített harmadik szinten, világossá vált számukra, hogy a lépésszámláló appok ma délelőtt biztos, hogy kiakadnak. Ugyanis egy tízállomásos akadályverseny várta őket a kibővített dzsungelben, ahol lehetett célba dobni, követ gurítani, labdát takaróról takaróra átmanőverezni vagy oszlopokat kerülgetni ping-pong labdák egyensúlyozása közben. Még a legkisebbek is bemerészkedtek a Hegy gyomrába vagy a Kígyók völgyébe, használták távcsöveiket a veszélyes vadak hangtalan megközelítésére, s gyakorolták azt, hogyan nemesedhetnek üldözöttből üldözővé. Jól megérdemelt pontjaikat aztán eltették későbbre, s az ebéddel később új energiákat nyerve leültek dolgozni a bázisul szolgáló épületben. A barnák, a fehérek, a sárgák, a narancsok, a pirosak, a kékek, a zöldek és a lilák hivatalosan is túljutottak a negyedik szinten.
